Jód – a pajzsmirigy motorja
A jód egy létfontosságú nyomelem, amely elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) termeléséhez. Ezek a hormonok szabályozzák az anyagcserét, támogatják a megfelelő szellemi fejlődést és számos testi funkciót befolyásolnak.
Jódhiány következményei:
A jódhiány számos egészségügyi problémához vezethet, többek között:
- Golyva (strúma): A pajzsmirigy megnagyobbodása, amely a nyak elülső részén látható vagy tapintható duzzanatként jelenik meg.
- Pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis): Tünetei közé tartozik a fáradtság, súlygyarapodás, hidegérzékenység és depresszió.
- Szellemi és fejlődési problémák: Különösen a magzatok és kisgyermekek esetében a jódhiány súlyos szellemi és testi fejlődési zavarokat okozhat.
A túlzott jódbevitel hatásai:
Bár a jód elengedhetetlen a szervezet számára, a túlzott bevitel is problémákat okozhat:
- Pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis): A túlzott jódbevitel fokozott pajzsmirigyhormon-termelést eredményezhet, ami anyagcsere-gyorsuláshoz, fogyáshoz és szívdobogásérzéshez vezethet.
- Pajzsmirigy gyulladás: A túl sok jód akut pajzsmirigy-gyulladást okozhat.
- Golyva: Érdekes módon, mind a jódhiány, mind a túlzott jódbevitel golyva kialakulásához vezethet.
Ajánlott napi jódbevitel:
Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó, 1–3 éves gyermekek esetében pl. napi 200 μg.Forrás:portal.nebih.gov.hu
A jód megfelelő bevitele elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, ezért fontos a kiegyensúlyozott étrend és szükség esetén a jódpótlás.
