Cölikália

A cöliákia kb. a populáció 1%-át érinti. A diagnózis gyakorisága növekedni látszik, főként azért mert valóban nő az incidenciája.

A cöliákia genetikailag érzékeny egyénekben alakul ki, ismeretlen környezeti tényezők hatására. Immunreakció fejlődik ki, melyet a glutén emésztése vált ki. A betegség klinikai megjelenése nagyon változó: a súlyos malabszorpciótól az enyhe tünetekig vagy tünetmentességig. A diagnózishoz szükséges a duodenum villosus atrophiájának kimutatása és a szöveti transzglutamináz antitestek megjelenése a keringésben. Gyermekekben az európai irányelvek lehetővé teszik a biopszia elkerülését, amennyiben a jellegzetes tünetek és a szigorú szerológiai kritériumok fennállnak. Annak ellenére, hogy glutén-mentes étrenddel hatásosan kezelhető a betegség, a páciensek egy kis részében a tünetek állandósulnak vagy visszatérnek. A diéta nehéz betartása és a refrakter esetek miatt egyre több nem-diétás kezelést próbálnak tesztelni.

A betegség elsősorban a vékonybeleket érinti, de tünettana széles: mind intestinalis, mind extra-intestinalis szimptómák figyelhetők me

A kezelés legfőbb támasza a glutén-mentes étrend. A javulás napok-hetek alatt megfigyelhető, s a szerológiai markrek normalizálódnak, a boholy-atrófia eltűnik. A gluténmenes étrend betartása azonban nem könnyű (ár, minőség). Könnyen sérülhet betartása utazáskor, étterem látogatásakor. A glutén jelenléte nyomokban a különböző élelmiszerekben bizonytalan. A diagnózis megszületésekor mindenképpen dietetikus tanácsát kell kérni nemcsak a rejtett gluténforrások megismerése miatt, hanem az egészséges, megfelelő rosttartalmú és tápértékű étrend beállítása miatt. Sok esetben a diagnóziskor nyomelem- és vitaminhiányt (vas, folsav, B12-vitamin, D-vitamin) kell korrigálni. Pneumococcus vakcináció is javasolt, mivel a betegek könnyebben kaphatnak közösségben szerezhető tüdőgyulladást. Az 55 éves feletti korosztály esetén a gluténmentes étrend bevezetését követő 1 év múlva csont-denzitometiás vizsgálat javasolt az osteoporosis és csonttörés nagyobb gyakorisága miatt. A diagnózis megállapítását követően rendszeres étrendi és tüneti ellenőrzés szükséges.

A megjelenési formák gyakorisága a gyermekkori klasszikustól (malabszorpció) a nem-klasszikus irányba tolódott mind gyermek, mind felnőtt korban. Klasszikus tünetek: hasmenés, súlyvesztés, növekedés elmaradás – manapság relatíve ritkák. Sokkal gyakoribbak a nem-klasszikus tünetek: vashiány, puffadás, székrekedés, krónikus fáradtság, fejfájás, hasi fájdalom és osteoporosis. Fokozni kell az odafigyelést a nem-klasszikus tünetekre és az időben történő diagnosztizálásra. Egy UK felmérés szerint a diagnózis átlag késése 13 év volt.

A cöliákia kb. a populáció 1%-át érinti. A diagnózis gyakorisága növekedni látszik, főként azért mert valóban nő az incidenciája.

A cöliákia genetikailag érzékeny egyénekben alakul ki, ismeretlen környezeti tényezők hatására. Immunreakció fejlődik ki, melyet a glutén emésztése vált ki. A betegség klinikai megjelenése nagyon változó: a súlyos malabszorpciótól az enyhe tünetekig vagy tünetmentességig. A diagnózishoz szükséges a duodenum villosus atrophiájának kimutatása és a szöveti transzglutamináz antitestek megjelenése a keringésben. Gyermekekben az európai irányelvek lehetővé teszik a biopszia elkerülését, amennyiben a jellegzetes tünetek és a szigorú szerológiai kritériumok fennállnak. Annak ellenére, hogy glutén-mentes étrenddel hatásosan kezelhető a betegség, a páciensek egy kis részében a tünetek állandósulnak vagy visszatérnek. A diéta nehéz betartása és a refrakter esetek miatt egyre több nem-diétás kezelést próbálnak tesztelni.

A betegség elsősorban a vékonybeleket érinti, de tünettana széles: mind intestinalis, mind extra-intestinalis szimptómák figyelhetők meg.